Azoknál, akik elkapják a koronavírust, hatszorosára nő az úgynevezett Guillain-Barré-szindróma kialakulásának kockázata. Ez életveszélyes is lehet, ha a légzőszerveket érinti. A koronavírus elleni védőoltás tompítja ezt a hatást.
Spontán hányási rohamokat élt át egy fiatal nő, melyek során olykor napi 30-szor is öklendezett. Mint kiderült, a tünetei egy autoimmun betegségből származhatnak.
Ugyan az ember teljes értékű életet tud élni úgy is, hogy nincs haja, szemöldöke, esetleg szempillája se, az érintett környezete mégis folyton érzékelteti vele, hogy ő más, mint a többiek. Foltos hajhullással küzdő nőkkel a kezelésekre költött vagyonokról, előítéletekről, a paróka elhagyásának felszabadító erejéről, egy bőrgyógyásszal pedig a lehetséges gyógyszeres terápiáról beszélgettünk.
Bostoni kutatók most először tártak fel ok-okozati kapcsolatot arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin szedése segíthet csökkenteni az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát.
Egy minden korábbinál hangsúlyosabb kutatás kideríthette, mi vezet a központi idegrendszert érintő betegség, a sclerosis multiplex kialakulásához.
Az első itthoni tapasztalatok szerint nem okoz gondot a vakcina.
A kutatók egy egyelőre kis létszámú csoporton elvégzett vizsgálat során azt találták, hogy a koronavírussal megfertőződött, kórházi kezelésre szoruló páciensek vérében autoantitestek voltak. Ezek meggátolhatják, hogy az immunrendszer által termelt sejtek legyőzzék a vírust.
A koronavírus leküzdésével jelentkező antitestek az esetek nagy részében a szervezetet segítik. Azonban olyan pácienseket is találtak már, akiknél ennek ellenkezője történt, az antitestek a szervezettel szálltak harcba.
A tudósok szerint aránylag kis változtatásoknak köszönhetően is hamar, sokat erősödhet a városi gyerekek immunendszere.
A The New York Times arról ír, hogy a Fülöp-szigeteki elnök izomgyengeségben (myasthenia gravis) szenved, amely az autoimmun betegségek egyik ritka, öröklődő kórképe, és mozgásképtelenséghez vezet.
Csak a drága és egy életen át tartó diéta segíthet azokon, akiknél lisztérzékenységet diagnosztizálnak. És az még a szerencsés esetek közé tartozik, ha egyáltalán kiderül a betegség: tízből csak két betegnél állítják fel a diagnózist. Az állapotnak nincsenek jellemző tünetei, ez nehezíti leginkább a felsimerést. Május 19. a lisztérzékenység világnapja volt.
